A fiúk az átgondolkodott éjjel után egy alapos és megfontolt döntésre jutottak: Eljönnek a házamba.
Összepakolták a cuccukat és kocsiba ültek. 1 óra utazás után leparkoltak a házam elé.
A függöny be volt húzva,csak az árnyékom lehetett látni.A függöny előtt álltam és éppen vettem le a ruhám.
A fiúk nyitott szájjal bámultak,még talán azt is elfelejtették,hogy miért is jöttek.

-Mi nem ezért jöttünk-morogta Tom az orra alatt
-A francba,hogy ennyire szép-csapott az üvegre Bill
-Állítsál magadon öcsi! - fogta meg a kezét Tom mielőtt még egyet üthetett volna- Szép...de nem hozzád illik...
-Nem e? Ő lop én meg embereket rabolok el pénzért...pont összeillünk- emelte fel a hangját a fekete
-Igen...csakhogy ő neki ez nem szakma... elmebeteg egy nő...máskülönben nem tette volna meg-simogatta meg tesója arcát
-Igaz...-bújt tesója karjai közé-Csak már 5 éve...-
-Nem volt barátnőd...de majd lesz- simogatta hátát

Miután a kisebbik Kaulitz megnyugodott nagy levegőt vett és kiszállt a kocsiból. Lassan lépkedett előre
-Menny előre...én fedezlek- súgta Bill

Tom bólintott majd benyúlva a kerítésemen az kapu kinyílt.

*

Halk motoszkálást hallottam kintről.Gyorsan felvettem a köntösöm és kikukucskáltam az ablakon. Hatalmas napszemüveg és sapka takarta az arcát.
Az ajtóhoz siettem és amint bezártam a férfi a kilincshez nyúlt és rázni kezdte.

-Hívom a rendőrséget! - kiabáltam ki és a konyhába siettem.
A telefonhoz nyúltam ami abban a percben sípolni kezdett...elvágták a zsinórt.

A hálóba siettem és magamra kaptam egy ruhát.Ekkor törték be az ajtón lévő üveget.
Az ablakhoz futottam és kinyitottam. Lenéztem majd a bal lábamat felemelve kimásztam az ablakon. Amint az utcára értem remegő kezekkel vettem elő a telefonom és tárcsáztam a rendőrséget. Közben futni kezdtem

*
Bill oldalra nézett és meglátott engem. A zsebébe tette a fegyvert és elém lépett.
*
Észre sem vettem,hogy ott áll valaki.Csak futottam tovább. Ám egy erős kéz megállított

-Minden rendben? - kérdezte ártatlan szemekkel
-Van valaki a lakásomba- akadozott hangon

Bill kivette a kezemből a telefont és mosolyogva kinyomta.

-Elmenekülne mire kiér...-simogatta meg az arcom
A szememet dörzsölve húzódtam hozzá közelebb.
-Gyere...itt nem biztonságos-fogta meg a kezem
-Hova viszel? - mentem utána
-Egy hotelbe...ott nem bánthat senki- mosolygott
-Hogy hívnak? -
-B...-de itt elakadt-Brian-halkan
-Szép neved van...-
-És téged,hogy hívnak?-nyitotta ki az autót
-Abigail...de csak Abby-ültem be mellé
-Neked is szép neved van... Abby-nézett a szemembe

Zavarodottan motoszkáltam a kezemmel mindenfelé.Zavaromban nem tudtam mit csináljak,csak nyeltem nagyokat.

-És...mit kerestél a környéken? - kérdeztem mikor egy piros lámpánál álltunk

Bill mosolya 1 pillanat alatt eltűnt és vagy fél percig maga elé nézve próbált szóhoz jutni
-Elveszett a kutyám-nyögte végül ki
-Ohh sajnálom...majd körbenézek...mutatsz róla képet? - mosolyogtam
-Nem tudok...új...még nem csináltam róla képet! -
-Értem...az szomorú...nekem is volt kiskoromban egy kutyám, de szegényke amikor...- egy hangos zene zavarta meg a mondókám. Billre néztem oldalasan.

Egy könnyed mozdulattal kivette a zsebéből és megnézte ki az... majd kinyomta.
Nem kérdeztem meg tőle miért nyomta ki...nem tartozik rám.
Még kb 5x csörgött,aztán csak megunta és felvette.

-Szia ...-zavartan oldalra nézett és meglátta a bolt előtti táblán a feliratot-Emil...-nézte tovább az utat
-Tom vagyok...hülye gyerek...-
-Köszi jól,és te ? -mosolygott rám zavartan
-Hol vagy Bill? - ijedten
-Az jó...de ma sajnos nem tudok elmenni bulizni... egy lányhoz betörtek és segítek neki szállást találni...-
-Ott van nálad? - meglepetten
-Igen...szegény nagyon megijedt... majd holnap beszélünk...szia-nyomta le majd a hátsó ülésre dobta

A telefon hangosan leugrált a földre így mosolyogva hajoltam hátra ,hogy felvegyem. Bill szerencséjére ő is hátrafordult és meglátta az ülésen lévő képet rólam. Ijedten kapott a kormány után és elrántotta aminek következtében előreborultam.

-Bocsi...jól vagy? - fogta meg a karom
-Mi volt ez? - fogtam meg a nyakam
-Egy macska... történt valami a nyakaddal? - kapcsolta fel a villanyt
-Nem vészes... leesett a telefonod- halkan
-Hagyd csak... majd felveszem-nyúlt hátra és egy könnyed lendülettel lesöpörte az ülés alá a képet

Több szó nem esett az út alatt. Az ablaknak dőlve néztem az elsuhanó villanyoszlopokat.Már éppen csukódott le a szemem mikor a kedvenc számomat játszották a rádióban. Odanyúltam,hogy felhangosítsam ám egy kézbe beleakadtam.
Mosolyogva felkaptam a fejem és abba a gyönyörű szempárba néztem.

-Imádom ezt a számot-kezdte dúdolni

"Du wirst für mich immer heilig sein
Ich sterb für unser Unsterblichkeit
Meine Hand von Anfang an
Über Dir ich glaub an Dich
Du wirst für mich immer heilig sein"

Következő rész: 693.szoba

komikat ^^