Komikat kérek ^^

-Abigail Peterz,normális vagy?-kiabált rám barátnőm

Hangosan nevetve rohantam a kert másik végébe mert félő volt, a barátnőm felrobban.

-Ez csak víz- kiabáltam oda
-De még át sem öltözhettem-kislányos felháborodássál a hangján és közeledett felém
-Akkor öltözz át gyorsan,mert kapsz még-gonoszan vigyorogva és egy újabb vízibombát töltöttem meg

Juliet gyorsan berohant és pár perc múlva fürdőruhában jött vissza,gyerekével a kezében.

-Nem dobhatsz! Gyerek van nálam-mosolygott
-Hééé! Nem lehetsz ilyen-
-Jól van...lerakom- tette be a babakocsiba

Megvártam míg kellő távolságba kerülünk a gyerektől és el sem telt 1 perc Juliet fejéről csak úgy folyt a víz.
Játékunkat egy kellemes hang zavarta meg,köhintett egy aprót és a falnak dőlt.
Amint ránéztünk mosolyogni kezdett és közeledett felénk.

-Juliet,ő Brian...és ez fordítva- mutattam be őket egymásnak
-Örülök Juliet-mosolygott Bill és adott finom kezét a lánynak nyújtotta
-Úgy szint,Brian-fogta meg a kezét
Lágyan és finoman megrázták.Amint elengedték egymást Juliet a tenyerét nézte,csillogó szemekkel.
-Mi járatban?-adtam Billnek egy lágy puszit,az arcára
-Csak gondoltam benézek,remélem nem zavarok...látom elvagytok-
-Dehogy zavarsz...éppen te kellesz ide,nem tudtuk bekapcsolni a grillsütőt-
-És ezért elkezdtetek játszani,hátha attól nem lesztek éhesek- nevetett fel és a sütőhöz ment
-Igazából Abby kezdte el,én nem csináltam semmit-mutatott rám Juy
-Ez nem igaz,tény,én kezdtem el,de te folytattad...-
-Míí? Nem is igaz,én próbáltam őt lebeszélni-nézett Billre kislányosan
-Nyugi,nem kaptok börtönbüntetést amiért játszottatok... nem kell mentegetőzni,én is szoktam a tesómmal- guggolt a sütő elé és bedugta
-Van tesód?-
-Kész is,elfelejtettétek rákapcsolni az áramra...persze,hogy nem ment,egyébként van...igen-
-Egyszer elhozhatnád-
-Ohh.Az nem hiszem,hogy menne mivel külföldön él,a családjával-
-Miért hány éves?-Juliet
-34,van 2 gyereke és egy felesége-
-Itt maradsz ebédre? Úgyis sok kaja van-
-Ha nem zavarok-
-Akkor Juliet segít nekem kihozni a kajákat- fogtam meg barátnőm kezét és a konyhába húztam

*
-Mi bajod?-állt meg Juy
-Semmi,csak látom,hogy nézel rá-
-Nem nézek sehogy...csak... a keze,olyan finom és puha...-
-El ne olvadj mert nem szedlek össze...csak felmoslak-
-Jó,tudom a te pasid...leszállok róla- kapott a kezébe pár tálca gombát
-Nem a pasim,és ha bejön akkor nyugodtan-mosolyogtam

*
Bill éppen rágyújtott volna egy cigire mikor gyereksírást hallott,jobbra nézett majd balra.Meglátta,hogy a nagy tölgyfa alatt egy babakocsiban fekvő kisbaba keservesen sír.Lassan odasétált és megnézte a picit. Mutató ujjával odanyúlt és megbökte gyengéden,mintha azt nézte volna vajon milyen lény is.
Az ajtóra nézett,de látta,hogy még egy ideig úgyse jövünk,így elnyomta a cigit és az ölébe vette a picit. Paddy a meglepődéstől abbahagyta a sírást és Bill arcához csapta a kezét,végigtapogatva minden egyes zugot. Ismeretlen arc,biztos volt benne,hogy életében nem látta még ezt a fura alakot.
-Hát te meg ki vagy?- kérdezte Bill és picit megrázta a babát
Várhatott is választ egy 1 éves gyerektől.Válaszként csak egy kevés nyálat kapott a pólójára majd egy édes gyermeki kacajt.

-Paddy! Felébredtél?-tette le az asztalra a kaját majd odasietett és átvette Billtől.Ekkor látta meg a nyálfoltokat-ohh,bocsi,ne haragudj! -
-Semmi baj,ez csak nyál...a te gyereked?- törölgette a pólóját
-Igen,Bence,de csak Paddy...-
-Miért Paddy?-
-Ezt adtuk neki mikor megszületett....vagyis mint becenév-mosolygott és Bill szemébe nézett

Abban a percben valami érdekes érzés járta át a testüket,valami földöntúli érzés.Mintha valami elkezdődött volna közöttük

Ahogy néztem,sokkal jobban összeillik Bill és Juy.Nem is igazán vonzódom hozzá.Édes srác,és biztos nagyon jól kijönnénk.De valahogy nem az én világom. De az a srác... azok a szemek,az a mosoly,az a hang. Te jó ég. Bele vagyok zúgva a kávézós srácba?

Gondolataimat egy gyengéd kéz zavarta meg,gondolkozni sem volt időm. Már a medence mélyén voltam. Gyorsan felúsztam,hogy meglássam ki volt az.
-Abby,beszélnünk kell- ült a medence szélén Bill
-Baj van?-ültem mellé
-Tudod,1 hete már csak egy valaki jár a fejemben- hajtotta le a fejét
-Ki? Juliet?-
-Honnan tudod? Tudod mióta megláttam ,és...-
-Brian...azóta 1 hét eltelt,és szerintem ő is táplál irántad érzelmeket...-
-Ezt ő mondta?-kapta fel a fejét
-Nem-mosolyogtam-Csak már születésem óta a legjobb barátnőm,gyere át egyik este vacsorára.-
-Nem akarok zavarni...így is minden nap majdnem itt vagyok-

Beszélgetésünk egy számomra nem kellemes csengőhang zavarta meg. A főnököm.
-Ne haragudj,üzleti ügy-keltem fel és ház másik felére siettem
Bill kapott az alkalmon és utánam sietett majd a falhoz simulva hallgatózott
-Gustav,igen tudom,hogy ideges vagy...De még nem tudom elküldeni az anyagot,igen nálam van...de még nincs kész. -
...
-Georg már biztos rám küldte az embereit...veszélyes ez...és mondhatni már kicsit elegem van ebből az egészből-

Bill a Georg névre felkapta a fejét és a házba sietett.Van kb. 1 perce,hogy feltúrja a szobám a flopi miatt.
Eszeveszett gyorsasággal szaladt fel a lépcsőn és berontott a szobámba.A telefonja után kapott és tárcsázta tesója számát.
-Tom! Itt van valahol a flopi! -szólt bele lihegve és a fiókomat kezdte kipakolni
-És mit csináljak vele? Keresd meg-
-Gyere ide! El kell játszanod a tesóm....van -nézett az órájára- fél perced-
-Nem mehetek oda, ott voltam múltkor a kávézóba...Felismerne-
-Ugyan...nem is emlékszik rád,húzz már ide- csapta be a fiókom és a ruhásszekrényembe kezdett keresgélni

-Te mit csinálsz?- álltam meg az ajtóba
 

Következő rész: Vacsora